Október 25-én megtartottuk a Pueri Cantores első karnagyi szakmai napját, melyről a Magyar Kurír is beszámolt. Mivel ez elsősorban a musica sacra szakmai oldaláról közelítette meg hivatásunkat, a rendezvény teljesen nyitott volt, jöhetett bárki, aki bármilyen kórussal foglalkozik. Volt köztünk református kolléga, volt, aki faluhelyről érkezett, mások nagyvárosból, érdeklődő tagjaink pedig még Miskolcról és Debrecenből is vállalták a hosszú utat, annak reményében, hogy új tapasztalatokkal érkeznek majd haza.

Zemlényi Katica vezette és „tartotta kordában” az egyes programpontokat, nehogy kicsússzunk az időből, s valami kimaradjon az eltervezettekből. A köszöntőben Rostetter Szilveszter kihangsúlyozta, hogy szervezetünk a hivatását tekintve két alappilléren áll, úgymint a spiritualitás és az éneklés tudományában való jártasság. Ezúttal ez utóbbira gyülekeztünk össze mintegy másfél tucatnyian.

A székesfehérvári Krisztus Király Plébánia Közösségi Házában rendkívül kedves, közvetlen, baráti volt a fogadtatás. A résztvevők piknik alapon hoztak süteményeket, gyümölcsöt, így nemcsak lelki, szellemi táplálékban gazdagodtunk, hanem testiekben is…

A három előadó közül elsőként Zsilinszky Cecília, a PCMSZ alelnöke mutatta meg, hogy hogyan célszerű a kicsi gyerekeket, ill. a középiskolás korosztályt beénekelétetni. Számtalan ötletes, gyerekdalokra emlékeztető szójátékokat énekeltünk különböző hangokon, miközben olykor nyújtózkodtunk, olykor tapsoltunk, meszesedő csigolyáinkat is felfrissítve. Közben megismertük, hogy miként lehet egy elengedhetetlenül fontos, ám amúgy elég unalmas részét a kóruspróbának játékossá, élvezetessé varázsolni.

Ezt követően Farkas Domonkos, a Gödöllői Premontrei Iskolaközpont tanára tartott előadást arról, hogyan lehetne a gregorián ének rangját visszaállítani az egyházban, és hogyan lehet a fiatalokkal megszerettetni ezt a gyönyörű dallamkincset. Ehhez elsősorban rendszeresség, hétről hétre való liturgikus gyakorlat szükséges, ami a Gödöllői Premontrei Apátság gyakorlatában alapvetés.

A harmadik előadó Sapszon Borbála volt. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola tanára és kórusvezetője ismertette iskolájuk repertoárját, számos hazai és külföldi szerző szebbnél szebb alkotásait, melyek terjedelmüknél fogva is alkalmasak liturgikus és hangversenyszerű előadásra egyaránt.

Ezt követően három csoportban kerekasztalbeszélgetések folytak, a kórus menedzselését, működési nehézségeit, forrásteremtési kérdéseket, a kórustagok családi hátterét, a családok bevonását megvitatva.

Mindezek után közös imádságként elénekeltük a Salve Reginát, majd a szellemi táplálékok után jól megérdemelt pizzával, a magunkkal hozott süteményekkel és gyümölcsökkel agapét tartottunk, majd a szeretetteljes közös együttlét összes tudásbeli gazdagodásának örömével jó érzésekkel tértünk meg otthonainkba.