A Győri Loyolai Szent Ignác bencés templom különös, rendkívül lélekemelő esemény színhelye volt július 4-én, a szombati esti szentmise után. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Vox Angelorum kórusa

és a franciaországi Colmar város Manécanterie de Saint-Jean gyerekkórusának hangversenyét hirdette a plakát, ám ez annál sokkal több volt….

Mindkét kórus tagja a Pueri Cantores Nemzetközi Szövetségnek, ki-ki saját hazájában. A szeretet és a béke iránti vágy, illetve annak minél nyilvánosabb hirdetése, az azért való imádság ereje az, ami mássá, többé teszi a hangok világát egy „egyszerű” koncertnél. Nincsenek manírok, az egyszerűség dominál, a tiszta gyerekangok és az ifjúsági kórushangzás üdesége, az arcukra kiülő áhítat és átszellemültség pedig olyannyira magával ragadja a hallgatót, hogy az önkéntelenül is belesodródik a sacrum világába, ékesen bizonyítva a Szentlélek jelenlétét. Innentől kezdve pedig nem arra figyelünk, hogy egy-egy magyar vagy francia klasszikus vagy kortárs darab zeneisége mekkora értéket képvisel, sikerül-e maradéktalanul megformálni a szerzői elgondolásokat, hanem átadjuk magunkat az éneklés által sugárzott békés örömnek, kontemplációnak. Valahol itt kereshetjük a közös imádság lényegét, amikor énekes és hallgató egyesül szellemében, érzésében, gondolatában, amikor az énekes mintegy „kézen fogja” a hallgatót és azt mondja: „gyere velem, hogy együtt juthassunk el a transzcendentális boldogságba, hogy megtisztulva részesei lehessünk Isten örök békéjének és szeretetének”. Ebben csak segített az a természetesség, amikor például a francia karvezető látván a gyerekek kezdődő fáradtságát, rövid, pár másodperces testmozgással lazíttatta el tagjaikat, vagy amikor három vállalkozó szellemű gyermek vezényelt egy-egy darabot,

belekóstolván a szakmai kulisszatitkokba. A legnagyobb élmény a hangverseny vége volt: az egyik közös számot nem a hagyományos formában, az oltárt körülállva szólaltatták meg a kórusok, hanem egy-két sorban körbeállták az egész templomot, valóságos közösséggé téve énekest és látogatót egyaránt.

Vántusné Gaál Zsófia a francia tolmáccsal

Vántusné Gaál Zsófia és Benoît Kiry karnagyok munkája valóban gyümölcsöző: az ő kezük alól kinövő gyermekek bizonyára jó fundamentumot jelentenek majd a következő nemzedék számára. Chloé Clerget-Leclerc és Lévai Anikó zongorakísérete nagyban segítette a hangok kiegyenlítettségét.

Külön érdekessége az estnek, hogy ezelatt a templom előtti téren zajlott Győr város háromnapos gyermeknapi rendezvénysorozata, ahol a gyerekek különös, családi körben megvalósíthatatlan játékeszközökkel szórakoztak felhőtlenül. Míg bent a templomban határozottan érezhető volt a kegyelem áradása, onnan kilépve pedig a kinti játék önfeledt öröme láttán az az érzés kerített hatalmába, mintha a templomban felénk áradó és mindent átható kegyelem belőlünk áradna tovább, szerte a világba, anélkül, hogy azt konkrétan bárki érzékelné, ám mégis az emberek javára válik a szeretet, az Isteni Szeretet által, mely minden jó forrása.

Rostetter Szilveszter