2026. július 12.
9.00-13.00 Premontrei Auditórium Karnagyi kerekasztal
(Gödöllő,Premontrei Apátság: Takács Menyhért út 1.)
Moderátor: Zemlényi Katica karnagy, a Pueri Cantores Magyar Szövetség elnökségi tagja
Zemlényi Katica
Zemlényi Katica elnökségi tagunk egyházzenész, az Ars Magna díjas Vox Mirabilis Kamarakórus karnagya, a székesfehérvári Vörösmarty Színház karigazgatója. Fesztiválok, kórusversenyek, koncertek, továbbképzések és zenei napok szervezője és szakmai tanácsadója, hosszú évek óta a nemzetközi Pueri Cantores mozgalom követője és részvevője kórusával együtt. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) Felnőtténekkari Szakbizottságának elnöke. Az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) elnökségi tagja.
Díjai: Fricsay Richárd zenei díj, pápai áldás, püspöki elismerés, Csengőszó díj, Caritas Hungarica és Krisztus Király díj. 2021-ben a Magyar Kultúra Lovagja lett kiemelkedő zenei tevékenységéért, 2022-ben Székesfehérvár Zászlós Nagyasszonyának választották.

A Pueri Cantores Nemzetközi Szervezet működése, hálózata
Elisabeth von Waldstein elnök, Pueri Cantores Nemzetközi Szövetség (FIPC)
Elisabeth von Waldstein
Elisabeth von Waldstein 2017 óta a Svéd Pueri Cantores Szövetség elnöke, 2025 augusztusában a Pueri Cantores nemzetközi elnökévé választották. Előadása bemutatja a mintegy 40 000 fiatal énekest összefogó szervezet küldetését.

A Pueri Cantores Magyar Szövetség megalakulásának hiteles története
Rostetter Szilveszter karnagy, elnök, Pueri Cantores Magyar Szövetség
A Pueri Cantores Magyar Szövetség hivatalosan 2025-ben alakult meg 16 tagkórussal. Még nem volt szervezet, de már volt kórustalálkozó a Pueri Cantores jegyében 2023-ban Veszprémben, amikor a város volt Európa Kulturális Fővárosa. A mozgalomhoz régóta kötődtek már kórusok, ennek titkaiba nyerünk bepillantást….
Rostetter Szilveszter
Rostetter Szilveszter – karnagy, orgonista, zeneszerző, a magyar szövetség elnöke így vall önmagáról:
„Ne azt kérdezd, ki fia-borja vagyok, ne azt kérdezd, honnan jöttem, ne azt kérdezd, kik tanítottak! Amit az ember tud, saját munkájának gyümölcse. Meg a Szentlélek erejéé. Engedni kell munkálkodását, nem kell felülírni.
Három embert azért mégis megemlítek, akik tanárként, művészként, alkotóként, tudósként, de elsősorban hiteles emberként tereltek az út kezdetén – ők: Éva néni, Bognár Istvánné, akinek keze alatt ütöttem először regulárisan a zongora billentyűjét, Pikéthy Tibor és Rajeczky Benjámin.
Ők tanítottak meg arra, hogy… ne azt kérdezd, ki fia-borja vagyok, ne azt kérdezd, honnan jöttem, ne azt kérdezd, kik tanítottak! Azt nézd, amit teszek, jól teszem-e? Javadra válik-e?”

Magyar katolikus jelenlét a világban
Dr. Érszegi Márk Aurél, a Római Magyar Akadémia igazgatója
Az ismert Vatikán- szakértő előadása bemutatja a „Magyar katolikus jelenlét a világban” című vándorkiállítás anyagát, amely megtekinthető a találkozó idején a premontrei apátságban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtára által összeállított egyedülálló tárlat eredetileg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) készült. Bemutatja a magyar katolicizmus nemzetközi beágyazottságát, gazdag tárgyi és szellemi örökségét a nagyvilágban.
Érszegi Márk Aurél
Érszegi Márk Aurél 2001 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, 2020-2026 között vallásdiplomáciai főtanácsadó volt, 2026 áprilisától pedig a Római Magyar Akadémia igazgatója. A Trieszti Tudományegyetemen diplomázott nemzetközi kapcsolatokból, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig kánonjogi doktorátust szerzett. Vatikán-szakértőként rendszeresen publikál az egyházi és világi sajtóban. Szakterülete a szentszéki diplomácia és a pápaság története, az itáliai magyar emlékek kutatása, valamint a vallásdiplomácia.

A gregorián, mint liturgikus anyanyelvünk
Dr. Farkas Domonkos egyházzenész
A Gödöllői Premontrei Apátság zenei életének középpontja a liturgikus ének, amely a szerzetesek, a szolgálattevők, a plébániai hívek és az iskolások életét is folyamatosan átjárja. De milyen céljai és eredményei vannak annak a hatvanas évek végén indult magyar egyházzenei reformnak, amelynek egyik legelső egyházi központja a gödöllői premontrei közösség lett? Hogyan lett egy múzeumi tárgyként őrzött, halott zenei stílus újra a liturgia élő zenei anyanyelve Magyarországon? Hogyan válik a hit őrzőjévé, keresztény és zenei identitásunk alapjává mindennapjainkban?
Farkas Domonkos
Farkas Domonkos 1989. július 22-én született Budapesten. Első kórusélményeit a Budapest 11. kerületi Szentlélek Kápolna nagyheti szertartásain szerezte. Később orgonálni tanult az Aelia Sabina Zeneiskolában 2002–2011 között. 2006-ban elvégezte a Harmat Artúr Központi Kántorképzőt, ahol érdeklődése végleg a szent zene felé fordult. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 2009-ben, majd a Zeneakadémián szerzett egyházzenei MA diplomát 2013-ban. 2022-ben summa cum laude védte meg „Magyar nyelvű gregorián tételek Dobszay László hagyatékából” című doktori értekezését és mesterművét. 2012–2022 között a Budapesti Énekes Iskola tanára, jelenleg a Zeneakadémia egyházzene tanszékének adjunktusa, a Gödöllői Premontrei Apátság zeneigazgatója, a Premontrei Kántorátus és a Szent Ágoston Énekesiskola művészeti vezetője.

Egyházzene oktatás Magyarországon napjainkban
Dobszay Ágnes tanszékvezető, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék
Az előadás keresztmetszetet ad azokról az iskolákról, intézményekről, ahol ma egyházzenei oktatás folyik, kiemelve a különböző iskolatípusokat az általános iskolától az egyetemig. De legalább ilyen fontosak a templomokban, közösségekben, tanfolyamokon, nyári táborokban működő, rendszeresen egyházi zenét éneklő közösségek is.
Dobszay Ágnes
Dobszay Ágnes a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán 1985-ben szerzett diplomát, 2003-ban doktori fokozatot (DLA egyházzenész). 1986- 2010 között az ELTE BTK ének-zene tanszékén, 1993-2006 között a Budapesti Énekes Iskolában, 2010-2013 között a Tóth Aladár Zeneiskolában tanított. 2005-től az Zeneakadémia egyházzene tanszékének oktatója, 2013 óta ugyanitt tanszékvezető. Fő szakterületei a régi magyar zenetörténet és az egyházzenei oktatás története Magyarországon.

Kórusszövetségek előadásai
A magyar kórusszövetség – a KÓTA szerepe az ifjúsági, felnőtt és egyházzenei kórusok életében
Dr. Mindszenty Zsuzsánna társelnök KÓTA – Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége- a KÓTA történelmi múlttal rendelkező civil szervezet. Egyházzeni Szakbizottsága révén kapcsolatot ápol a katolikus és protestáns egyházak szolgálatában működő együttesekkel, figyelemmel kíséri a működésüket, és a lehetőségekhez képest segítséget nyújt nekik.
A kerekasztal beszélgetés során betekintést nyerhetünk a KÓTA működésébe, valamint szerteágazó kordinációs feladataiba, amelybe beletartozik az egyházzene is.
Dr. Mindszenty Zsuzsánna
Dr. Mindszenty Zsuzsánna Liszt-díjas karnagy, zenetanár, 1978-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Tanárai többek között Szőnyi Erzsébet és Párkai István voltak. 2004-ben DLA fokozatot szerzett Summa Cum Laude minősítéssel.
1985-től 35 éven át az ELTE BTK Zenei Tanszékén karvezetést és kórusgyakorlatot tanított és vezette az ELTE Nőikart. 1994-ben megalapította a Musica Nostra Kórust. Együtteseivel számos bel- és külföldi versenyen értékes díjakat nyertek.
Rendszeresen részt vesz magyar és nemzetközi kórusversenyek zsűrijében, továbbképzéseket és énekes műhelyeket, nyári kurzusokat vezet Európában és az Egyesült Államokban.
Az ARTISJUS többször is díjazta, legutóbb 2020-ban a Magyar Kortárs Zenéért díjat kapta.2022-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
2012 – 2021-ig a KÓTA elnöke, jelenleg társelnök.

Legyen a zene mindenütt!
Eckhardt Gábor elnök Magyar Kodály Társaság
A Magyar Kodály Társaság fiatalos dinamizmussal a hagyományos vállalásain túllépve a fiatalok felé nyit és a társadalom szélesebb rétegeit szeretné elérni a zene társadalmi hasznosságának, transzfer hatásainak üzenetével. Ez megegyezik a kodályi holisztikus szemlélettel és azzal a gondolattal, hogy a zenével való találkozást nem lehet elég korán kezdeni és nem lehet nélkülözni egy egészségesen felnövekvő társadalom víziójához. Az előadás bemutatja a Társaság vállalásait és eredményeit a podcast csatornától kezdve a Kodály Hírvivő programig.
Eckhardt Gábor
Eckhardt Gábor Liszt-díjas, Artisjus Életmű-díjas, Mester-M díjas zongoraművész-tanár, a Magyar Kodály Társaság elnöke.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált docense és a Tóth Aladár Zeneiskola tanára. Mesterkurzusokat tart Európában és Ázsiában és jelentős versenyeken zsűrizik. Számtalan zenei ismeretterjesztő előadás moderátoraként is országosan ismert. A Marczibányi téri Kodály Iskola tanulójaként örökké hálás mindazokért az ismeretekért, tapasztalatokért, melyek egész életére pozitívan hatottak, akár zenei, akár pedagógiai téren.

Az UNESO Zene Városa cím jelentősége, a Zene Városa hálózat működése, Veszprém, a Zene Városa tapasztalatai
Isola Anna, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda veszprémi képviseletvezetője
Magyarországon egyedül Veszprém viseli Az UNESO Zene Városa címet, Isola Anna pedig a város képviseletében2025-tőla zenei klaszter társkoordinátora. Hogy működik a hálózat, és mit jelent a veszprémi muzsikusoknak, az ott élők mindennapi életében egy ilyen kivételes lehetőség?
Isola Anna
Isola Anna nemzetközi kulturális tanácsadó, több mint tizenöt éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi kulturális stratégia és projektkoordináció terén. Szakterülete a közvetlen kezelésű EU-s források lehívása – különösen a kultúra és a kreatívipar területén –, a pályázatok kidolgozása, a nemzetközi konzorciumépítés, valamint az ezekhez kapcsolódó komplex projektek felépítése. 2024 júliusa óta az Európa Kulturális Fővárosa szakértői paneljének tagja, 2025-től pedig Veszprémet, mint Zenevárost képviseli az UNESCO Kreatív Városok Hálózatában, emellett a zenei klaszter társkoordinátora. Szakmai pályafutásának alapvető meghatározója az Európai Bizottságnál töltött öt év, ahol az Oktatásért, Kultúráért, Ifjúságért és Sportért felelős biztos kabinetjében dolgozott. Tevékenysége kiterjedt az európai kulturális szereplőkkel való stratégiai kapcsolattartásra, a Kulturális Örökség Európai Évének koordinálására, valamint a szakpolitikai döntéshozatalt támogató anyagok kidolgozására. Ezt követően négy éven át a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó világzenei központja, a Hangvető nemzetközi tevékenységét segítette: feladatai közé tartozott a nemzetközi pályázatok menedzselése, a külföldi ügyfélkapcsolatok ápolása, valamint a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program számos nemzetközi projektjének operatív koordinációja.

A karnagyi kerekasztal nyitott, a részvétel ingyenes.
Jelentkezési határidő július 1.
Jelentkezés: Zemlényi Katica: zemlenyi@datatrans.hu

